A következő címkéjű bejegyzések mutatása: PIF. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: PIF. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 25., hétfő

Újabb ajándék

Még húsvét előtt érkezett meg a PIF ajándékom Beától. Nagyon-nagyon tetszik és olyan, mint ha csak rám szabta volna. Köszönöm Bea!


Sikerült az ünnepek alatt egy kicsit varrnom is a sok egyéb tennivaló közt. Így elkészült egy asztalközép két jóllakott tyúkocskával. :o) Ajándékba vittem.



2011. február 10., csütörtök

Játék - PIF 3.


Beánál jelentkeztem egy újabb PIF játékra:

A szabályokról:
1. Bárki játszhat, akinek blogja van.
2. Az első 3 ember, aki kommenteli ezt a bejegyzést, melyben jelentkezik, ajándékot kap tőlem, amit én készítek. Az ajándékot az elkövetkezendő 365 napon belül juttatom el az első 3 jelentkezőnek.
3. A "nyertesek" kötelezően vállalják, hogy kiteszik ezt a felhívást a blogjukban és a fent írtak szerint ők is továbbviszik.

Már korábban is játszottam. Az első játék különösen izgalmasra sikeredett, mert egy kiállítás résztvevője is lehettem általa, másodjára pedig 2009-ben Julcsinál jelentkeztem a játékra, mert játszani és ajándékozni is jó!!! Izgatottan várom, hogy idén kiknek készíthetek ajándékot?!

2010. április 6., kedd

Húsvétra még ...

... készült egy-két apróság az utolsó napokban is.


Ezt a tojástartót varrtam Dia Barátnőmnek:





Borcsamamánál láttam ilyet először.

A bejárati ajtónkra az utolsó pillanatban készült egy "koszorú" a Varrószakkörről vett leírással! Mivel csak emlékezetből készítettem a méreteket magam találtam ki hozzá. Kissé vékonyra sikeredtek a "hurkák", így volt egy pillanat, amikor azt gondoltam, hogy én ezt nem tudom kitömni és hagyom a manóba az egészet. Aztán beugrott, hogy valahol olvastam a megoldást, miszerint egy csíkot kell vágni a vatelinből és ezt behúzni a csőbe :o). Nos, ezzel az eljárással sikerült betöltenem őket.






A PIF ajándékaim is szerencsésen célbaértek még az ünnep előtt Csillához és Judithoz. Sajnos képeket én nem készítettem a postázás előtt, mert nagyon igyekeztem őket feladni, de a Lányok blogján találtok róla.


Hozzám is érkezett egy kedves kis meglepetés Silerikától! Nagyon szépen köszönöm!







Noémitől pedig egy díjat kaptam! Nem hiszem, hogy létezik olyan, hogy született tehetség. Életünk során nagyon sokat kell tanulnunk, viszont amit szívesen csinálunk, abba több energiát is képesek vagyunk belefektetni, hogy elsajátítsuk... Nekem ilyen a varrás! Hajt a kiváncsiságom, az anyagok szeretete, az alkotásvágy...



A hozzátartozó szabályok pedig:



1. Ha valaki adja, én elfogadom, ellenvetés nélkül.



2. A logót kirakom a blogomba.



3. A szabályzatot kirakom a blogomba.



4. Megnevezek hat másik blogot, akiknek átadom a címet.



Jelöltjeim:

Marcsi, Silerika, Csilla, Kicsikató, Lidércke, Rita

5. Kitöltöm a tesztet, és kirakom a blogomba.

Név: Anikó

Becenév: Abile. Amikor rátaláltam a foltvarrókra az interneten és elkezdtem fórumozni, próbáltam magamnak becenevet keresni. Különböző idegen nyelven keresgéltem szavakat arra nézve, hogy majd milyen foltvarró szeretnék lenni ... :o) Így esett a választásom az olasz abile szóra, ami magyarul azt jelenti ügyes.

Lakhely: Pécs

Születési hely: Pécs

Magasság: 164 cm

Névnap: július 26.

Foglalkozás: sok mindennel foglalkozom :o)

Testvérek: fél

Anyanyelv: magyar

Beszélt nyelvek: sajnos nincs

Gyűjtemény: golyóstollak (mostanra már sokezer db) és minden apróság is, ami a varráshoz szükséges

Cipőméret: 39

Iskola: jártam

Kedvencek: anyagok, már-már betegesen :o)

Zsebpénz: ritkán...

Álom: úgy szeretném, ha nem lenne betegség a földön...

Háziállatok: egy kutyus (Szamóca) és 3 cica

Megnevezem, hogy kitől és mikor kaptam, és nagy, színes betűkkel kirakom a blogomba.

2010. április 4-én kaptam Noémi-től. Köszönöm szépen! :))

2009. október 9., péntek

PIF 2.




Julcsinál PIF játékra jelentkeztem.

Lassan 1 éves lesz a blogom (november 1-jén) és természetesen majd szeretném azt is ajándékkal, veletek együtt ünnepelni. De ez a PIF játék is egy kicsit most arra ösztönzött, hogy visszanézzek blogom rövidke életébe. Az első PIF játék meghírdetésekor nagyszerű emberekkel hozott össze a szerencse... jó szívvel gondolok vissza a kapott és adott ajándékokra egyaránt!

Ugyan ilyen kellemes izgalommal hírdetem meg most itt a játékot, szeretettel várom az adni és kapni is szerető Blogtársakat játszani.

Így hát álljon itt a játék lényege:

A szabályokról:

1.Bárki játszhat, akinek blogja/flickr képtára van.
2. Az első három ember, aki kommentet ír erre a bejegyzésre, ajándékot fog kapni tőlem, melyet én készítek.
3. Ezt az ajándékot az elkövetkező 365 napon belül el fogom juttatni hozzájuk.
4. Cserébe előre kell fizetni - és egyben ez a feltétele is a játékban való részvételnek - úgy, hogy ezt a játékot meghírdeti a saját blogjában/flickr-en.

2009. február 27., péntek

Ajándékot kaptam


Ma egy hatalmas csomagot hozott nekem a postás. Izgatottan bontogattam, hiszen már sejtettem, hogy mit találok benne, mert Exit jelezte, hogy útnak indította a PIF ajándékomat.


Egy gyönyörűséges, téli tájat ábrázoló festményt kaptam. Már fel is tettem a nappalink falára. Nagyon köszönöm Exit, nagy-nagy örömet okoztál vele!



2009. január 27., kedd

A 3. PIF ajándékom


Ma megérkezett Exit - hez az ajándékom. Abban a nagy megtiszteltetésben lehet részem, hogy a kiállításán is megmutatja. Nagyon örülök, hogy sikerült vele örömet szereznem.
Ma este a készítéséről is olvashattok majd itt a blogomban.

2009. január 23., péntek

Elindult



A tegnapi segítségetekkel - amit nagyon-nagyon köszönök - sikerült befejeznem a 3. PIF ajándékot is. Ma útjára is indítottam, Exit várhatja nagy izgalommal. :o))
Amint megérkezett hozzá az ajándék, már képeket is tudok mutatni róla nektek.







2009. január 13., kedd

Megérkeztek




Ma sikeresen megérkeztek az ajándékaim Eszterhez és Ejjkukkhoz. Eszternek egy táskát készítettem, amelynek a leírását még Katá - nál láttam. Már akkor elhatároztam, hogy készíteni szeretnék egyet az útmutatása alapján. Ha van kedvetek próbáljátok ki!




Ejjkukknak pedig egy keresztszemes kis képet és egy cippes kis tartókát készítettem, hasonlót, mint amit én is kaptam Némakertésztől karácsonyra.










Zsuzsa és Mamma megkérdezték tőlem, hogy mit tervezek erre az évre.

1. Szeretnék sok-sok foltvarrós technikát elsajátítani, mert látom mennyi sok szép dolgot csináltok, egyre inkább érzem, hogy mennyi rengeteg tanulnivalóm van még.

2. Szeretnék sokat tornázni, mert valamivel ugye ellensúlyozni kellene a varrógép előtt ülést.

3. Szeretnék éppen csak annyi anyagot venni, amennyire szükségem van... és nem beszaladni minden utamba kerülő anyagboltba, majd onnan szatyorral és némi bűntudattal kijönni.

4. Szeretnék kevesebbet aggódni amiatt, hogy a takarítás fele megint elmaradt, mert sürgős varrnivalóm akadt.

5. Szeretnék sok blogtársammal személyesen is megismerkedni, bár azt hiszem ehhez elég sok kilómétert kellene utaznom. :o)

Így hírtelen ennyi jutott eszembe... És hogy kikről szeretném megtudni mit terveznek?

2008. december 31., szerda

Új családtagunk Tifani - PIF ajándék


Ma ajándékot hozott nekem a postás Mmama - tól. Izgatottan kezdtem el bontogatni a jókora méretű csomagot, miközben a családom körülöttem állt és felváltva noszogattak, hogy gyorsabban, mert képtelenek kivárni amíg teljesen kibontom.

De én annyira szerettem volna minél hosszabbra nyújtani ezt a pillanatot..., mert ajándékot kapni - és adni is - nagyon jó érzés.

Először - a dobozra írt útmutatás szerint - az egyik végén kezdtem el kibontani, és amikor bekukucskáltam két apró talpacskát láttam. Éreztem, hogy a szívem majd kiugrik a mellkasomból, mert már annyi gyönyörű babát láttam Mmama blogján... de hogy nekem is lesz belőle egyszer ... ezt a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna.

Amint előkerült Ő - a kislányom félve kérdezte, hogy megfoghatja-e. Természetesen a kezébe adtam és miközben ő elmerülten forgatta én elolvastam a levelet. A végére a könnyeimet törölgettem, mert annyi szeretet és jóság áradt a levélből... Nagyon-nagyon köszönöm Mmama!!!

A csomagot fél egykor bontottam ki. Most fél négy van és a leánykám azóta sem adta ki a kezéből. Kértem, hogy legalább fényképezni engedje, de csak azzal a hozzáfűzött mondattal sikerült, hogy
- No, jó!! De én majd fogom Anya!!

Drága Mmama! Tifani - a kislányom így nevezte el - egy valódi csoda. Annyi apró öltés, finom piciny megoldás van rajta, ami mind arról árulkodik, hogy aki készítette fantasztikus tehetséggel bír, nagyon ügyes és figyelmes! Azt kívánom, hogy még nagyon-nagyon sokáig készíthess ilyen gyönyörű babákat a magad és mindazok örömére, aki csak találkozhat velük!