Ma reggelre a derekam úgy döntött, hogy egy kicsit megviccel, ugyanis nem működött. Nem tudtam hajolni, mert folyamatosan fájt, mint ha egy kést szúrtak volna bele minden egyes mozdulatnál. A gyerekeim szerint elég vicces volt, ahogy szálfa egyenesen közlekedtem, mint egy lassított felvétel és ha valamit fel akartam venni, akkor a térdemet kellett hajlítani, mert a derekam táján nem voltam hajlítható. Bevettem egy fájdalom-csillapítót és feltettem egy tapaszt is a derekamra (még szerencse, hogy a férjem hátfájós és van itthon ilyesmi!!??) majd Dia Barátnőm tanácsára (aki már gyakorlott idegbecsípődős) jól körbetekertem magam egy sállal, hogy melegen tartsam a derekamat. Mostanra már nem fáj folyamatosan, csak időnként egy-egy belenyilallás emlékeztet, hogy ez a derék még nem derék!! Remélem hétfőre elmúlik. Addig is félig fekvő helyzetben próbálkozom a japán táska darabkáinak egymáshoz illesztésével, amit a Csoportban együtt készítünk. Ugyan úgy papírra varrtam rá az egyes darabkákat, mint a Nagymama virágoskertje blokknál és szintén apró öltésekkel lesznek összevarrva, hogy táska formát alakítsanak!
5 megjegyzés:
Nem akarlak megijeszteni, de volt, hogy nekem közel két hónapig "nem volt" derekam. Igaz én terhesen nem vettem be fájdalomcsillapítót :( Remélem neked sokkal hamarabb rendbe jön a derekad! Mielőbbi jobbulást kívánok!
Ez a japán táska elég izgalmasnak tűnik, kíváncsi vagyok milyen lesz, ha elkészül!
Mielőbbi teljes gyógyulást kívánok. Kiváncsian várom a japán táskát:)
Nagyon izgalmasnak tűnik ez a táska. Jobbulást kívánok!
Jobbulást kívánok! Vigyázz Magadra!! Nem derék már ez, hanem toldalék, szoktam magamnak mondani! (egy szintén derékfájós) :o)
Edina!
Ajaj... ez elég rosszul hangzik!
==================================
Lonci, Edige!
Köszönöm!
===============================
Silerika!
Ez tetszik :o))
===============================
Megjegyzés küldése