Kirándulás Grazba

A Foltvarró csoportunk szerdán hajnali 4-kor indult busszal Grazba. Szlovénián keresztül utaztunk és kicsit furcsa érzés volt, hogy ott ahol néhány éve még határátkelőhely volt és az útlevelünket kérték ellenőrzésre, most épp csak lassítva, romos, elhagyott épületek között haladhattunk át egy másik országba. 6 órai utazás után érkeztünk meg Graz külvárosába, ahol - előzetes kutakodás után - egy méteráru boltba vettük az irányt. Persze volt itt sok minden más is, ami csak egy varrást szerető embernek feltétlenül szükséges lehet ... :o)

Miután anyagvásárlási igényét mindenki kedve szerint kielégíthette, kezdődhetett a kulturális program is.

Következő úticélunk a Schloss Eggenberg Kastély volt. Az időjárás egy árnyalatnyival talán kedvezőbb volt, mint az utóbbi néhány napban itthon Pécsett, mert ott épp csak szitált az eső és a szél sem fújt. Így bár esernyővel, de azért kényelmesen, bőrigázás nélkül lehetett sétálni a szabadban.

A kastély parkja is gyönyörű volt és legnagyobb meglepetésünkre jó néhány páva sétált benne békésen, egyáltalán nem zavartatva magukat a fényképező, sétáló emberektől.

Miután a kastélyban a kiállítást is megnéztük buszunk bevitt bennünket a történelmi belvárosba. Itt felvonóval mentünk fel az Óratoronyhoz.

A kilátás a borult, esős idő ellenére is fantasztikus volt. Körben a hegyek, tetejükön egy-egy felhővel, akár a mesében.

Idefent is gondozott, gyönyörűséges kertek fogadják a látogatókat.

Ezen a képen látható a 2003-ban (akkor volt Graz Európa Kulturális Fővárosa) épített Kunsthaus vagy más néven Friendly Alien, ami nekem inkább egy óriási hernyóhoz hasonlított.

Ezután lépcsőn jöttünk már le a Schlossberg hegyről, amelyre visszatekintve ilyen látványt nyújtott:

Ezután a Mura parton sétáltunk. Ez itt az úszó Mura-sziget, amely sok rendezvénynek adott otthont az itt zajló EKF idején:

Félelmetesen sok víz volt a folyóban és nagyon sebesen folyt. Nem tudom, hogy mennyire befolyásolta ezt az elmúlt időszak időjárása, lehet, hogy mindig ilyen??

Megnéztük még a Landeszeughaus - t, a fegyverházat, ami a 30000 kiállított fegyverrel a világ legnagyobb fegyvergyűjteménye, de bevallom én igen hamar kijöttem innen, mert nagyon nyomasztó érzés volt a szűk és sötét helyen ez a rengeteg fegyver és vértezet.

Majd sok-sok séta következett szabadprogramként. Tudtam, hogy a gyerkőceim nagyon fognak örülni, ha egy kis apróságot is viszek haza, ezért édességet és kisebb ajándékokat vásároltam.

Anitámnak egy békát, amit, ha megöntöz majd, királyfivá változik.

A 12 évesem azt mondta: - Anya, olyan cuki ez a béka. Én nem akarom, hogy királyfi legyen.

Így hát még várunk néhány évet a királyfira. :o)

Dávidnak egy fából készült logikai játékot hoztam:

Persze talán nem is kell, hogy mondjam, hogy egy kevéske gomb és némi anyagdarabka is hazakísértek engem Ausztriából.

Este 6-kor indultunk visszafelé és éjfélre értünk Pécsre. Az utazás része nagyon-nagyon fárasztó volt, de megérte, mert fantasztikus élményekkel lettünk gazdagabbak.