2009. május 31., vasárnap

Vihar a Fekete erdőben




Tegnap délután vendégeink voltak. Keresztlányomék jöttek hozzánk, mert Petronellának hívják és a névnapját ünnepeltük. :o)

Készítettem egy Fekete erdő tortát, ami olyan lett, mint ha a vihar egy kicsit megtépázta volna:




Persze, ettől függetlenül nagyon finom lett, ennyi maradt belőle mire a vendégek elmentek:



Ebben a dobozban, majdnem minden hozzávalója benne volt. Tejszínt, tejet és meggybefőttet kellett még hozzá venni:



Készült még a - lovakat imádó - kislánynak egy ceruzatartó is. Még Kalex blogjában olvastam a készítéséről.





Valóban gyorsan elkészíthető ajándék!



2009. május 30., szombat

Vízpart helyett




Úgy terveztük, hogy ezt a hosszú hétvégét Bédán töltjük. Évek óta járunk már ide vissza, mert itt még az érintetlen természet az úr. Csend, nyugalom, békesség... víz, napfény... békák, gólyák... :o) szóval mindegy együtt van itt, amitől fel lehet töltődni...

De az időjárás egy kicsit változtatott a tervünkön. Mivel nagyon lehűlt az idő és sokat esik az eső, így elhalasztottuk a bédai pihenést. Majd talán jövő héten, vagy az utána következőn ... hiszen hosszú még a nyár, lesz még szép idő. Anitámmal kettecskén leszünk itthon, mert a fiúk így most versenyezni mentek.

Ma délután nekilátok a pedagógusnapi könyvborítóknak és egy kis gyereknapozást is tervezünk Lánykámmal.

Mindannyiótoknak jó pihenést kívánok!

2009. május 27., szerda

Imádnivaló házikók




Edigénél láttam először ilyen gyönyörűséges házikókat. Nekem ezek a minták szerelem volt első látásra. Bár ez még csak a második ilyen keresztszemes, amit varrok, nagyon-nagyon élvezem, ahogy kialakul minden apró részlete. Még nincs kész, lassan haladok, esténként. Pihentet, elvarázsol...

A házat a Szentpyr-től vásárolt csudaszép kézzel festett fonallal varrtam.

2009. május 25., hétfő

Ajándékot kaptam



Ma megérkezett az ajándékom Szilvitől. Nagyon örülök neki, mert csak képen láthattam eddig ezt a remekművet a blogjában. Sashikó technikával készült poháralátétek. Élőben még csodálatosabb. És most már az enyém... :o) Nagyon örülök neki, köszönöm.

Hoztam nektek képeket a kertünkből. Az eső után szinte ellepték a virágokat a lepkék. Olyan közelről engedte magát fényképezni, hogy szinte hihetetlen. Anitával hosszú ideig figyeltük, ahogy a kis "szívókájával" minden egyes apró virágból "kiissza" a virágport.


2009. május 23., szombat

Régiből újat


Colette ismét kreatív játékra hívott bennünket. A feladat az volt, hogy készítsünk valami régiből valami újat. Nos, én két régi férfiinget és egy elnyűtt farmernadrágot "áldoztam" fel e célra.

Régóta gondoltam varrni magamnak egy szatyrot, hogy ne az ilyen-olyan műanyag reklámszatyrokkal sétáljak. Most megtaláltam a nekem való formát:


Mivel ez a kép nekem is csak kicsiben volt meg, a méretet illetően az esernyőmet vettem alapul, mert azt szeretem mindig magamnál tudni :o)


Ezután kivágtam újságpapírból a formát (kb.) és feldaraboltam, majd az így keletkező darabokat az anyagból is kiszabtam.



Amikor összevarrtam őket kiszabtam a flízből és a bélésanyagból is a formáját (a bélés egy régi párnahuzatból készült, de ezt nem fényképeztem), majd jött a kukacolás. Erről már az előző bejegyzésben is olvashattatok.



De azért, a második már sokkal jobban sikerült! :o))



Itt következett a rongyos-zsák átkutatása, hogy milyen díszítés kerüljön rá. Mivel először egy szép rózsaszínű tüll anyag került a kezembe, ezt már biztosan tudtam, hogy szeretném rátenni. Ehhez kerestem rózsaszín filc anyagot és gyöngyöt.



Mivel a tüll magában nem mutatott az anyagon, így került alá a sötétkék anyagból is egy szív.



Következett a három anyag összevarrása, majd színére fordítása és tűzése. Először a fogantyúját és a száját tűztem össze:


Majd összeraktam a két részt és körbevarrtam. Belül a sarkokat ferdén levarrtam, hogy legyen egy kis szélessége is:

Kapott egy kis díszítő-tűzést is színátmenetes cérnával, Ez is rózsaszín és kék:

Belül két kicsi zsebet is készítettem az apróbb megtalálandóknak:


Hát így sikerült most elérnem, hogy ezután már egyszerre fogok hordani egy férfinadrágot, két férfiinget és egy kispárnahuzatot... no de nem magamon, csak magamnál! :o))

2009. május 22., péntek

Az ormányos bogár lárvája



Ez az - egyik - hivatalos értelmezése a szótár szerint a "kukac" kifejezésnek. Már hónapok óta izgatott a kukacolás művelete - akkor kaptam Zsukkától egy hozzá való talpat is - és most Colette átalakítós játékára készülve gondoltam kipróbálom.
Szerintetek van különbség a két kép között?
Ilyen lett az enyém:
És ilyennek kellett volna lennie:


Kicsit más nézetből sem hasonlít?
Valóban nem nagyon látszik a színén, mert világos rózsaszínnel kukacoltam, de megmutatom a hátulját is:
Van még mit gyakorolnom! :o) Kicsit kusza, néhol kicsit szögletes és bevallom időnként bekerítettem magam, de nagyon tetszett ez a technika. Azt, hogy folytassam a többi darabbal is csak a vállamban egyre drasztikusabban fellépő égő fájdalom akadályozta meg. És tudjátok milyen jó végigsimítani ezt az enyhén cellulitiszes felületet?

További képeket is mutatok - hamarosan - hiszen Colette játékának a hétvégén lejár a határideje...

2009. május 19., kedd

Kellemes időtöltés volt


Tegnap sikerült befejeznem a konyhai keresztszemest! Az aljára néhány gyöngyöt varrtam még, hogy ne legyen olyan üres. Majd a szélére varrtam a nemrég vásárolt barna pamutcsipkéből.








És hogy Bendzsimmel is alkossak valamit:



Mivel Ancsi Barátnőm két blúzának "kinőtte" az ujját, de nem hosszában, hanem széltében, azt találtuk ki, hogy felsliccelem. Tegnap végre meg is tudtam valósítani - mert hogy időmilliomos voltam :o). Az egyik elkészült, felpróbálta, így most a másikba is bele merek vágni!

Mivel nem volt benne plusz anyag, egy színben hozzá illőből vágtam pántot és varrtam rá az ujjára, valamint a gallérjára is, díszítésül.



2009. május 18., hétfő

Csendben ...


Szabadságon vagyok. Csak ma, egy napot. Ajándék magamnak, magamtól. Egyedül vagyok itthon, a gyerekek iskolában, a Párom dolgozik. Szeretnék varrni, hímezni egész nap. No, jó - azért főzök ebédet is mire az éhes siserehad megérkezik.
Jól fog esni egy kicsit csendben lenni, lelassulni, alkotni...

Tegnap este kint üldögéltem a kertben, a gyerekek vizipisztollyal lövöldözték egymást, szaladgáltak, kergetőztek. Igen, a 17 éves nagyfiam a 10 éves lányommal :o))

Ahogy kezdett lemenni a nap egyszer csak megszólalt pár lépésnyire tőlünk valaki... elcsendesedtünk.



Még azt is hagyta, hogy felvétel készüljön róla, igaz csak a popójáról, de hát ez volt a lényeg!! Én még ilyen közelről soha nem láttam tücsköt, főleg nem úgy, hogy ciripelt is :o)

"Figyelj meg egy állatot, egy virágot vagy egy fát, és lásd, hogyan pihennek a Létben! Ők önmaguk. Hatalmas méltóság, ártatlanság és szentség árad belőlük. Ahhoz azonban, hogy ezt lásd, túl kell lépned a minősítés és a cimkézés mentális szokásán. Amint felülemelkedsz a mentális cimkéken, érezni fogod a természetnek, azt a megfogalmazhatatlan dimenzióját, amit gondolattal nem lehet megérteni, s érzékszervekkel nem lehet érzékelni. Olyan harmónia és szentség ez, ami nem csak az egész természetet itatja át, hanem benned is él."
(Eckhart Tolle: Megszólal a csend)



Legyen nagyon szép, békés napotok!